Már nem tudom hanyadik napja csak esik és esik az eső. Kezdek depis lenni miatta :)
Csak a benti punnyadás van és semmi más. Kicsit kezd elegem lenni belőle minden tervemet keresztbe húzza az eső. Nem is bírok róla többet írni, mertm indenki ismeri....

Vegyük csak elő az a fésűt és a sima szőrű foxi kutyánkat !
Na ezzel a küldetés címmel indultam el ma én is. Hirtelen felindulás volt mindez, de azért még is össze szedtem egy maroknyi barna-fehér szőrcsomót fájdalmas vég nélkül. Fifinek tetszett a dolog, de nekem nem annyira a szálló szőr szálak miatt.
Lalából alig bírtam kiszedni egy csipetnyit 10 perc fésüléssel.
Az én életemről csak annyit, hogy kezd egyre unalmasabb lenni :S

A karma az mindig visszavág. A Shadowland után (Evermore 3.) ahol Damen elmagyarázza Evernek, hogy miért nem lehet az ővé kiderül, hogy a karma mindig visszavág. Talán ez ebben az esetben is igaz. Tegnap nagy bunyó volt. Lala már nem hagyja magát és ezt az én Fifim kapta meg.
Mert ugye nem mindegy hogy a kapunál a sarokban ki ugat -.- Ebből nagy verekedés keveredett én meg szaladtam a vedérért amibe a vízük volt és rájuk öntöttem. Lala hátul maradt, Fifi meg elől a kapunál és én figyeltem őket. Rögtön meg is mondtam Anyának, hogy talán Lalának még is jobb helye lenne az öreg bácsinál.
Este nagyon megrendített a kifejezése, hogy azért épp neki, hogy "legyen kit szeressen". Így már nem tudtam, hogy mi tévő legyek. Tanácsra van szükségem, hogy még is elcsesztem ezt az egészet és elhamarkodottan döntöttem vagy helyesen cselekedtem...

Nem tudom hol kezdjek hozzá. Elbúcsúztam Öcsitől most meg Lalától kéne...
Felmerült egy olyan lehetőség hogy egy öreg bácsinak odaadjuk akinek nem rég halt meg a felesége. Nincs szívem odaadni nekik Lalát. Első perctől kezdve számára én voltam a minden. Mikor pórázra fogtam és a lábamnál ült az autóba. Pedig tudom, hogy a bácsinak szüksége lenne rá, de önző vagyok.
Annyira, hogy az már képtelenség.

Elég szánalmas alak lehetek a szemetekben ha már az oldal első cikkje is a búcsúzásról szól. Szerencsére nem az oldaltól veszek érzékeny búcsút hanem Öcsitől. Ma érkezett el az a pillanat amikor elköltözik új gazdájához. Az az egészben a megnyugtató, hogy mindig láthatom. A 200 km leküzdhető táv.
A nyár sok jót tartogat a számunkra/számotokra/számukra/számomra. Összeszedhetem a gondolataimat mielőtt az új iskolámba (Varga Katalin Gimnázium, Szolnok 9.D szeptembertől) megkezdem az életem. Aki ismeri az iskolát ill. osztálytársak leszünk az nyugodtan írhat az oldal Vendégkönyvébe. Ja és kérlek a Vk-át csak kommentálásra és egyéb nem hírdetést jelentő dologra használjátok.
A mancsokba lehet jelentkezni partner-/társoldalnak.
Ennyit mára :)